A településszerkezet és a közigazgatási rendszer inkonzisztenciája

Kimenjen-e a Dél-Buda – Rákospalota metró Budaörsre? Ez az a kérdés, amely szimbolizálja ezt a dolgozatot. A vizsgált probléma megtestesíti Hankiss Elemér által „társadalmi csapdák” között feszegetett „egyéni vagy közösségi haszon” játékelméleti dilemmáit. Ezek a konfliktusok a szuburbanizáció kapcsán akár egyének, akár önkormányzatok szintjén megfogalmazhatóak. Kinek a pénzéből épül, ki finanszírozza a működést? Tehát: ki jár jól a szuburbanizációval? Miként alakul az önkormányzati pénzek mérlege ebben a megbolydult méhkasban, a főváros környékén, amelyet a lakosok életvitelük alapján már régóta egyetlen élettérnek tekintenek, a közigazgatás, és így a finanszírozási rendszerek azonban bonyolult érdekhálókra osztják? Hogyan működnek a közszolgáltatások ebben a bonyolult helyzetben? Kell-e tenni valamit, és ha igen, mit? Ezek azok a kérdések, amelyek a szuburbanizáció kapcsán a jelen tanulmány központi kérdései lesznek. Annak érdekében, hogy ezeket a kérdéseket megválaszoljam, egyszerre kell földrajztudósnak, szociológusnak, jogásznak és közgazdásznak, pénzügyi elemzőnek lennem. A dolgozat egy kísérlet egy átfogó szemléletű megközelítésre.